A halloween �si kelta hagyom�nyokb�l kialakult �nnep, amelyet els�sorban az angolsz�sz orsz�gokban tartanak meg, b�r m�ra m�r az eg�sz vil�gon elterjedt. A boszork�nyok, k�s�rtetek �s egy�b szellemek �nnepe, melyben �sszemos�dott a r�mai Pomona-nap, a kelta samhain �nnep �s a kereszt�ny halottak napja, �s amelyet okt�ber 31-�n tartanak. A kereszt�nys�g terjeszt�sekor a hitt�r�t�k azt a feladatot kapt�k, hogy lehet�s�g szerint a kereszt�ny szok�sokat a pog�ny �nnepekhez igaz�ts�k azok betilt�sa helyett. �gy ez a pog�ny �nnep a kereszt�ny mindenszentek�nnepe lett (omnium sanctorum). III. Gy�rgy p�pa a 800-as �vekben a kor�bban m�jus 13-�n �nnepelt Sz�z M�ria �s a m�rt�rok eml�knapj�t okt�ber 31-re helyezte �t. �rorsz�gban ez az �jszaka All Hallow's Eve, „mindenszentek �jszak�ja” nevet kapta. November els� napja volt az �nnepnap, All Saints' Day .

A halloween eredete a r�mai id�kre ny�lik vissza, amikor a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. A kelta hagyom�nyok k�zt szerepelt a samhain, amit a kelta napisten tisztelet�re rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia �s �szak-Franciaorsz�g ter�let�n �l� kelt�k meg�nnepelt�k a kelta �j�vet, amely november 1-j�re esett �s megk�sz�nt�k a napistennek, hogy a f�ldet �s a term�st gazdagg� tette. Ezen az �jszak�n, �gy hitt�k, hogy az elm�lt �vben meghaltak lelkei �sszezavarhatj�k az �l�k �let�t, mivel a lelkek ezen az �jjel v�ndorolnak a holtak birodalm�ba. Az emberek a szellemeknek �telt �s �llatot �ldoztak, hogy megk�nny�ts�k a v�ndorl�sukat. Ez a nap jelentette a s�t�ts�g kezdet�t, mert a kelt�k azt hitt�k, hogy a napisten Samhain a hal�l �s a s�t�ts�g isten�nek fogs�g�ba ker�lt. Okt�ber 31-�n az �j�v el�est�j�n Samhain �sszeh�vta a halottakat, amelyek k�l�nb�z� form�kban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz �llatok figur�it �lt�tt�k magukra. A kelta papok egy hegytet�n a szent t�lgy alatt gy�lekeztek, t�zet gy�jtottak �s term�ny �s �llat�ldozatokat mutattak be, majd a t�z k�r�l t�ncoltak. Reggel a papok minden csal�dnak adtak ebb�l a par�zsb�l, hogy �j t�zeket gy�jthassanak vel�k, melyek el�zik a gonosz szellemeket �s melegen tartj�k az otthonokat.

Ezen a napon, vagyis november elsej�n az emberek �llatb�r�ket vettek magukra �s Samhain tisztelet�re 3 napos �nnepet tartottak. Ez volt az els� halloween fesztiv�l, melynek pog�ny szok�sai keveredtek azt�n m�s �nnepekkel. Amikor a r�maiak elfoglalt�k a kelta ter�leteket, �k is megtartott�k a saj�t szok�saikat. K�t rokon r�mai �nnep is elvegy�lt a halloweennel, �gyhogy mai �llapot�ban ez az autentikusnak ismert kelta �nnep komoly mediterr�n elemeket tartalmaz. Az els� a r�mai feralia, a holtak eml�knapja (innen a holtakr�l val� eml�kez�s ritu�l�ja), a m�sik pedig Pomon�nak, a gy�m�lcsterm�s�rt felel�s n�mennek a napja (az � szimb�luma volt a mai halloweeneken fontos szerepet j�tsz� sok alma), ez az �nnep szint�n november 1-j�re esett.