Egy nyirkos, �s hideg helyen t�rt mag�hoz. Sok helyen f�jdalmat �rzett, a kast�lyban t�rt�nt csata eredm�nyei voltak. A f�ld�n fek�dt, mikor kinyitotta a szem�t. Beletelt p�r pillanatba, mire teljesen mag�hoz t�rt, majd fel�lt. Nem volt neh�z r�j�nnie, hol volt. Egy cell�ban. Hasonl� volt, mint amilyenb�l N�reuszt kiszabad�totta. Sajg� tark�j�ra tette a kez�t.
-M�r megint cell�k…-jegyezte meg
Sehol senki. A folyos�r�l sz�r�d�tt be mind�ssze a f�kly�k f�nye, amely r�gt�n jobbra kanyarodott.
-Hah�, valaki valahol?- ki�ltott a leveg�be
Semmi v�lasz.
-Mi lesz a meleg fogadtat�ssal? –ki�ltott �jra
Ism�t v�lasz n�lk�l maradt. Bossz�san n�zett maga el�, �s hosszasan k�romkodott. P�r perc m�lva l�pteket hallott a folyos�r�l, �s a f�kly�k f�nye megingott. H�rom f�rfi jelent meg, azokhoz tartoztak, akik az el�z� este megt�madt�k a kast�lyban, az � egyenruh�jukat viselt�k. Nerath fel�llt, �s megv�rta, am�g nem messze t�le meg�llnak.
-Mi�rt nem �ltek meg? –l�pett k�zvetlen�l a r�csok el�
Az egyik v�mp�r levette a v�r�s kend�t a sz�ja el�l.
-Nem te volt�l a c�lpont. –felelte
-Akkor meg mi a francnak tartanak itt?
-Elenged�nk, ha seg�tesz nek�nk. Mit sz�lsz?
-M�gis miben? –kezdett d�hbe j�nni Nerath
A f�rfi k�t t�rs�ra pillantott, majd v�laszolt:
-Seg�ts k�zre ker�teni N�reuszt, �s semmi b�nt�d�sod nem esik.
-Nem tudom, hol lehet.
-Az nem probl�ma. Mit felelsz?
-Mi t�rt�nt a n�v�reimmel?
-Nem voltam ott, nem tudom.
-Hazudik!!
-Seg�tesz?
-Fordulj fel!! –kelt ki mag�b�l Nerath, amit�l a f�rfi kiss� megh�kkent
-Sz�val nem. Pedig jobban tetted volna.
Visszah�zta az arc�ra a kend�t, �s t�rsaival egy�tt elment.
-Gyertek vissza, ti gy�va tetvek!! –ki�ltott ut�nuk Nerath, de hi�ba, nem j�ttek vissza

K�t napig senki sem j�tt. Egyre jobban kezdett agg�dni n�v�rei �s N�reusz miatt. Miatta f�leg. Nem �rtette, hogy mi lehet ez a szervezet vagy ak�rmi, �s f�leg, hogy mit akarhatnak N�reuszt�l, mi�rt t�madt�k meg �ket? Rengeteg k�rd�se volt, de senkit�l sem kapott v�laszokat.
V�rt sem kapott. �tlagn�l nagyobb v�rszomja egyre jobban k�nozta �t, patk�nyok v�r�t semmik�pp sem akarta meginni. T�bbsz�r is ki�ltott, h�tha valaki meghallja, de senki sem felelt. Megpr�b�lta a r�csokat is sz�tfesz�teni, de hi�ba. A m�sodik nap v�g�re m�r csak a faln�l �lt, �s n�zett maga el�.
A harmadik nap, valami f�mes cs�rg�sre �bredt fel. Felt�p�szkodott, �s k�r�ln�zett. Egy n� �llt Nerath cell�ja el�tt, kez�ben kulcscsom�val. Sorra pr�b�lta ki a kulcsokat.
-Ki maga? –l�pett el� Nerath
-Seg�teni j�ttem… -hadarta el a n� idegesen
-Nem vel�k van?
-Nem. Ezek zsoldosok. Ha nem tudnak veled mit kezdeni, meg�lnek.
-Kinek dolgoznak?
-Nem tudom. A fen�be, ez se j�!! –�jabb kulccsal pr�b�lkozott
-Innen hogy jutok ki?
-A kij�ratot m�r biztos�tottuk.
-M�gis hova menjek?
-A kast�lyodba biztos nem. Ott v�rni fognak r�d. Menj a legk�zelebbi v�rosba, �s a v�mp�rokn�l �rdekl�dj Horath fel�l. � a kl�n feje, n�la biztons�gban lehetsz.
-Horath… J�l van.
Az utols� kulcsok egyike v�gre nyitotta a z�rat.
-Most menj, nincs sok id�d.
-Hogyan k�sz�njem meg?
-�gy, hogy menek�lj!!
Nerath egyszer m�g visszan�zett, majd a futni kezdett a folyos�n. Egy �rrel sem tal�lkozott, csak elporladt testekkel �s v�rrel.
Odakint s�t�t volt. Egy farkas vony�t�sa zavarta meg a csendet, �s Nerath fut�s�nak halk zaja.

A nappalt egy elhagyatott tanyasi h�zban t�lt�tte. M�r r�gen nem lakt�k.
Mikor a Nap utols� sugarai is elhagyt�k a l�that�rt, Nerath folytatta �tj�t. Maga el�tt m�r l�tta a kisv�ros f�nyeit.
Keresked� v�ros volt, ahol az �let m�g este sem �llt meg. Az alvil�g ekkor kezdte meg tev�kenys�g�t. A lak�h�zak magasak voltak, �s t�bb lak�sb�l �lltak. Nem volt k�lv�rosi, vagy m�dosabb r�sze. Mindent megtal�lhat� volt egy helyen.
Egy kocsm�b�l m�r kisz�r�d�tt a j�kedv hangja. Nerath f�radt volt, �gy gondolta, ez lesz az ide�lis hely, ahol egy kicsit megpihenhet.
Fej�n hagyta a csukly�t, �gy l�pett be. Le�lt a pulthoz, �s k�r�ln�zett: r�szeges alakok vett�k k�r�l, a j�zanabbak nem is igen ittak, �k ink�bb �gyes-bajos �zleteiket bonyol�tott�k le.
-Mivel szolg�lhatok, uram? –sz�l�totta meg a k�v�r pultos
-Valami t�m�nyt k�rn�k.
A pultos meglep�d�tt a n�i hang hallat�n, de ezt nem jegyezte meg.
-Legyen whisky. –d�nt�tt Nerath
P�r perc m�lva meg�rkezett az ital, amit h�z�ra meg is ivott. Lecsapta a poharat a pultra, �s fintorgott az ital t�m�nys�ge miatt.
-Azt a mindenit… M�g egyet! –rendelt �jat
Miut�n ezt is megitta, sz�neteltette az iv�st. Fut� pillant�st vetett egy f�rfire, aki a pult m�sik v�g�n�l �lt. Ismer�s volt sz�m�ra, de nem tudta honnan. Borost�s f�rfi, hull�mos barna hajjal. Tekintete szigor� volt, megjelen�se sokat tapasztalt utaz�ra hasonl�tott. Hamarosan k�t r�szeg alak vitatkozni kezdett, �s az egyik�k t�rt r�ntott, de csak megsebezni tudta a m�sikat. Nerath a v�r l�tt�n majdnem elvesztette a fej�t, de ellen�llt a k�s�rt�snek, �s ink�bb m�g egy italt rendelt.
Ez ut�n fizetett, �s siet�sen t�vozott. Az utca s�t�t volt, �s alig tal�lkozott emberekkel. Az italt�l kiss� bizonytalan lett a j�r�sa, nem hi�ba, a v�mp�rok hamar megm�morosodnak az alkoholt�l.
Egy f�rfi ment el�tte, siet�s l�ptekkel. Egy darabon nem is t�r�d�tt vele, majd �gy d�nt�tt, k�veti. Sok�ig haladt a nyom�ban, minden �vatoss�g n�lk�l k�vette. Kanyarg�s �s sz�k utc�kon folyt az „�ld�z�s”, a f�rfi l�tsz�lag le akarta r�zni a l�nyt. Neki �ppen ez tetszett.
Egy sarkon befordult, �s balszerencs�j�re a s�t�ts�g ut�n nem vezetett sehova. A zs�kutca v�g�ben meg�llt, �s ott �llt, ak�r az ijedt vad.
-Mit akar?? –ord�tott Nerath fel�, aki egyre k�zeledett fel�
Nerath levette fej�r�l a csukly�t, mire a f�rfi felnevetett.
-Mi k�ne, anyuk�m? –nevetett teli torokb�l
Nerath egy ugr�ssal el�tte termett, megragadta a f�rfit, �s a falnak dobta.
-Hol marad a n�k ir�nti tisztelet? –n�zett le a f�ld�n fekv� f�rfire, aki remegett a f�lelemt�l
Talpra r�ngatta, �s nekiszor�totta a falnak.
-Hadd halljak egy sz�p bocs�natot. –r�ngatta meg a r�m�lt f�rfit
-Bo… bo …bocs�nat. –hebegte hal�ls�padtan
-Na az�rt. –dobta neki a szemk�zti falnak
A f�rfi elter�l a f�ld�n, majd megpr�b�lt fel�llni, de v�g�l vagy a karjaira t�maszkodott.
-Mit akar t�lem???? Nem tettem semmi rosszat. –hebegte
-Dehogynem. Biztos vagyok benne.
Leguggolt hozz�, �s egy pillanat m�lva m�r a nyaki �t�er�b�l sz�vta a v�rt. Az �ldozat kap�l�zott, majd tagjai v�gleg elernyedtek. Nerath arc�n k�t k�nnycsepp gurult v�gig.
Ekkor egy ny�lvessz� s�v�tett el mellette, a k�vetkez�t pedig a v�ll�ba kapta. A t�mad�s ir�nya fel� kapta a fej�t. Egy alakot l�tott, kinek k�rvonalait az utca f�nye rajzolta ki, maga az alak s�t�ten l�tszott. Hossz� kab�tot viselt �s kalapot, haja a v�ll�ig �rt. Nerath fel�llt, hogy szem�gyre vegye az alakot, de � ekkor c�lra tartotta ny�lpusk�j�t, �s ism�t l�tt, ami el�l a l�nynak siker�lt kit�rnie.
P�r pillanatig csak �lltak egym�ssal szemben, majd Nerath sz�lalt meg inger�lten:
-Nem b�rom, ha kaja k�zben zavarnak.
Az alak futni kezdett fel�, mire Nerath arc�t ism�t eluralt�k a v�mp�r jellemek: halv�nyk�k szem, nagyobb szemfog, �s karmai is p�r centisre megny�ltak. Mikor a f�rfi k�zelebb �rt hozz� �s ism�t r� akart l�ni, Nerath egyszer�en kikapta kez�b�l a ny�lpusk�t, majd messzire eldobta. Ellenfele ekkor egy hossz� t�rt r�ntott el�, �s siker�lt megkarcolnia a l�ny nyak�t, aki ett�l kiss� megt�ntorodott. El�sz�r tal�lkozott a tekintet�k, �s mindketten megd�bbentek a felismer�st�l.
-Anne Milers? –�rtetlenkedett a f�rfi
-Maga… -jegyezte meg Nerath, majd felugrott a h�z fal�ra.
A v�mp�rl�t egyik el�nye volt ez, nem sok�ig, hiszen a f�rfi megragadta, �s a f�ldre r�ntotta a l�nyt. Nerath l�t�sa egy pillanatra kiss� hom�lyoss� v�lt. A f�rfi megragadta �t, �s a falnak dobta.
-Sajn�lom, kisasszony. –mondta a vad�sz monoton hangj�n
A f�ld�n fekve Nerath l�tta, hogy egy halv�nyk�k peng�j� t�rt tart a kez�ben, azzal k�sz�l v�gezni vele. A k�vetkez� k�p m�r eg�sz m�s volt: k�t v�mp�r vetette r� mag�t a vad�szra, majd mikor a f�rfi f�lig k�bultan a f�ldre esett, az egyik idegen felkapta Nerath-ot, �s menek�lni kezdtek az utca fel�, ki a sik�torb�l. A k�t idegen v�ltott egym�ssal n�ha 1-2 sz�t valami idegen nyelven. Nerath nem tudott besz�lni, mintha csak k�v�lr�l szeml�lte volna a k�lvil�got, r�ad�sul a nyak�n a v�g�s sem gy�gyult be, s�t, egyre jobban v�rzett. Egy hossz� �s s�t�t utc�n, a m�sik idegen ber�gott egy ajt�t, �s azon siettek be. T�rsalg�szer� szob�ba l�ptek be, ahol m�s v�mp�rok is voltak, onnan egy m�sik szob�ba siettek. Ott egy l�ny v�rta �ket, aki az �gyra mutatott, ahova azt�n le is tett�k Nerath-ot.
-Mi t�rt�nt vele? –vette szem�gyre a nyak�t
-Ezt a vad�szt nem ismerem, de m�rgezett t�re volt. –felelte egyik�k
-Farkas v�rrel. Remek.
A l�ny megharapta az egyik mutat�ujj�t, �s a sebet a v�g�shoz szor�totta. Nerath felord�tott a f�jdalomt�l, mire a l�ny a szoba m�sik v�g�ben l�v� t�lra mutatott, amit az egyik f�rfi sietve vitt oda. Valami b�z�s folyad�k volt benne, t�bb gy�gyn�v�ny kever�k�re eml�keztetett. Ruh�j�nak ujj�t belem�rtotta az oldatba, �s �gy borogatta vele Nerath nyak�t, akiben zsibbad� �rz�s futott v�gig.
-Rendbe fog j�nni? –k�rdezte az egyik f�rfi
-Igen, Martin. Nem volt m�ly v�g�s, de �rdemes lenne ut�nan�zni ennek a vad�sznak.
-Majd �n. –aj�nlkozott a m�sik, �s el is t�nt a szob�b�l
-Ki ez a l�ny? –k�rdezte a n�
-Nem tudom. Ev�s k�zben t�madt r� a vad�sz, m�r r�g�ta k�vethette. A v�ros elhagyatottabb r�sz�n tal�ltuk meg, a r�gi kocsma k�rny�k�n.
-Akkor a le�nyz� j� nagy z�rbe m�szhatott bele. Vagy ellens�gek.
Nerath sz�lni akart, de hi�ba nyitotta sz�ra a sz�j�t, nem j�tt ki hang a tork�n. Fel akart �lni, de nem volt hozz� ereje, a n� vissza is tartotta.
-Pihenj csak. Maximum egy �ra, �s �jra j�l leszel. Sz�val –fordult vissza a f�rfihez- ki lehetett ez az alak?
-Fogalmam sincs, de profi volt. Nem valami utaz�, akinek kedve t�madt v�mp�rra vad�szni.
-�rtem. Milyen fegyvere volt?
-Egy… egy… ny�l.. puska. –suttogta Nerath, majd k�h�gni kezdett
-Ne besz�lj… Pihenned kell. –nyugtatgatta a n�- Sz�val ny�lpuska.
-Mit sz�m�t ez?
-A Keresztes Liga tagja lehet.
N�ma cs�nd lett.
-A Keresztes Liga? –k�rdezett vissza a f�rfi
-Igen. Azok m�szk�lnak ny�lpusk�val.
-Ez m�g nem bizony�tja, hogy igazad van.
-Egy�b �tlet?
-Nincs. Majd a kisasszonyt�l k�rdez�sk�d�nk.
-A kl�n �zent m�r?
-Igen. Sajnos igen.
-N�… -pr�b�lt ism�t besz�lni Nerath
-Ne besz�lj.
-N�reusz. –suttogta er�tlen�l
-N�reusz? –d�bbent meg a f�rfi
Nerath a nyakl�nc�hoz ny�lt, amit N�reuszt�l kapott. A csal�d szimb�luma volt rajta.
A n� �s a f�rfi egym�sra n�ztek.

Nerath, �s k�t �pol�ja egy fa asztal k�r�l �ltek. Hamarosan meg�rkezett a m�sik f�rfi is, aki seg�tett neki a menek�l�sben.
-J�l vagy? –k�rdezte t�le a n�
-Igen, k�sz�n�m.
-Nincs mit. Az �n nevem Andrea, � pedig Martin, mellette Rufus. Sz�val ismered N�reuszt?
-A nevem Nerath, N�reusz az ap�m. –kezdte- Jelenleg is �t keresem. Bizony�ra nem hallottak r�la, mi t�rt�nt a kast�lyunkban.
-Nem… Mi t�rt�nt?
Nerath r�viden elmondta a t�mad�s est�j�t, majd a fogs�g�t, eg�szen a sik�torban t�rt�nt harcig.
-L�ttam m�r azt a f�rfit. –folytatta- Mikor �tutaztunk egy v�roson m�g emberk�nt, keresett valakit a sz�ll�ban. Rendesen megn�zett, majd elt�nt. Ez ut�n a kocsm�ban l�ttam �jra, de nem ismertem fel r�gt�n. A neve… Mi is a neve? –elgondolkozott, majd r�v�gta:- Vincent!
-Hallottam m�r err�l a Vincentr�l. –fintorodott el Rufus- �ll�t�lag mag�t�l a p�p�t�l kapja a megb�z�sokat.
-H�lyes�g. –legyintett Andrea- A Keresztes Liga m�r �vtizedek �ta f�ggetlen az egyh�zt�l. Az � c�ljuk nem a pog�ny lelkek kiirt�sa, a j�vend�l�sek a m�ni�juk. Meg akarj�k tal�lni a herceget, �s azt a v�mp�rt, aki az eg�sz emberis�get retteg�sben tarthatn�.
-H�t az legink�bb Horath egoizmusa lehetne. –nevetett halkan Martin
-Horath? –kapta fel a fej�t Nerath- Ki az a Horath?
-�gy l�tom te sem hagytad el t�l s�r�n N�reusz kast�ly�t. Horath az egyik eddig ismert legnemesebb v�rvonal kl�nj�nak vez�re.
-Meg kell tal�lnom �t.
-� m�r megtal�lt t�ged. K�t napja �zent, hogy juttassunk el t�ged hozz�. Hogy minek, azt nem tudom.

A k�vet, aki Horath-t�l hozta az �zenetet, elvezette Nerath-ot a kast�lyhoz, ahol a f�rfi �s a kl�n �lt.
Egy f�ny�z� terembe vezette, bord� b�rsonybor�t�ssal, �s s�t�tbarna b�torokkal volt berendezve. Egy f�rfi �llt h�ttal nekik, a fal el�tt. Mikor bel�ptek, fel�j�k fordult.
Borosta n�lk�li arca fiatal �s rendk�v�l j�k�p� volt. Hossz� egyenes feh�r haj�t kibontva horda, ez a hajsz�n egy�ltal�n nem �reg�tett kin�zet�n. Nem lehetett meg�llap�tani a kor�t, sem �regnek, sem fiatalnak nem t�nt, viszont rettent�en s�rmos volt. A f�rfi, aki bevezette Nerath-ot, meghajolt, majd elhagyta a termet.
-A nevem Horath. �dv�z�llek a kl�nban, Nerath. –�dv�z�lte a l�nyt
-K�sz�n�m. –felelte Nerath, majd nem sz�lt t�bbet
Sz�tlans�ga felt�nt a f�rfinak, de a helyzetet nem tudta kezelni.
-Tudni akarom, kik akartak meg�lni. –t�rte meg a csendet Nerath
-Igaz�n sajn�latos, ami t�rt�nt.- felelte Horath, �s l�that�an m�g fesz�ltebb lett
-Igen. Az.
-Term�szetesen a kl�n v�delm�t �lvezheti.
-Nem �hajtok m�sok sz�rnya alatt mened�ket keresni. Meg kell tal�lnom N�reuszt.
-Ezt ink�bb parancsk�nt kell �rzelmeznie. –v�ltoztatott hangnemet a f�rfi, de m�g mindig j�indulat� volt
-Hogy �rti?
-Egyszer m�r meg akart�k �lni, nem?
-�n viszont nem vagyok hajland� �gy ugr�lni, ahogy egy idegen, vagyis maga f�ty�l.
-N�zze…
-Abbahagyn� ezt a nevets�ges hangnemet?
-Nos, Nerath, nincs m�s v�laszt�sa. Hacsak �t nem verekszi mag�t az �rs�gen. De rem�lem erre nem lesz sz�ks�g.
-Nem. A legkev�sb� sem.
-B�rmit megkaphat, amit csak �hajt. Csak sz�lnia kell,
-Igaz�n kedves.
A l�ny pimaszs�ga meglepte a t�bb sz�z �vvel id�sebb kl�nvez�rt. M�gsem vette mag�ra, s�t, kiss� el is mosolyodott.
-Megmutatom a szob�j�t.

Gy�ny�r� szob�ba vezette a l�nyt, ak�rcsak amilyen az el�bbi szalon volt.
Nerath a szoba k�zep�be sietett, �s alaposan k�r�ln�zett. Horath bez�rta maga ut�n az ajt�t, �s a l�nyt n�zte.
-Egyetlen k�r�sem lenne. –l�pett az �gy mell� a l�ny
-Mi lenne az?
-Kopors�ban szoktam aludni. F�leg kopors�ban.
-Rendben, –mosolyodott el- azonnal int�zkedek.
-K�sz�n�m. Mondja… Mi�rt seg�t nekem?
-Ilyen a term�szetem.
�, �rtem. �s nem tud semmit N�reuszr�l?
Horath arca ism�t fesz�lt lett, �s hi�ba pr�b�lta leplezni, a l�nyt nem tudta �tverni.
-Sajnos nem. De amint megtudok b�rmit, �n is r�gt�n tudni fogja.
-Igaz�n h�l�s vagyok. Nem tudja, kik akartak eltenni l�b al�l? Hivat�sos gyilkosoknak t�ntek.
-Magam fogok int�zkedni, hogy miel�bb megtal�lhassuk a felel�st. Most pedig aludjon, hamarosan fel kel a Nap.
A f�rfi ut�n n�zett, aki siet�sen t�vozott. Nerath furcs�nak tal�lta a viselked�s�t. Nem is mondott semmit a t�mad�ir�l, �s Horath r� sem k�rdezett, akkor hogyan tudn� elkapni �ket? Csak N�reusz, a l�nyok �s a szolg�l�k voltak a kast�lyban. Valamint furcs�llta m�g a hat�rtalan vend�gszeretetet, amiben r�szes�l. Nem gondolkodott tov�bb, mert hamarosan a kopors�ja is meg�rkezett, ami els� r�n�z�sre is cs�b�t� volt, �gy gondterhelten aludta �t a nappalt.

Alkonyatkor elfogta a k�ts�gbees�s. Nyugtalanul j�rk�lt a szob�j�ban, mindenr�l-�s semmir�l gondolkozott. V�g�l fel�lt�z�tt, �s kil�pett a folyos�ra. M�r �gtek a gyerty�k. A legk�zelebbi erk�ly ajtaj�hoz sietett. �vatosan kinyitotta, �s kin�zett a r�sen. Kint m�g nem volt s�t�t, a Nap utols� sugarait lehelte a vil�gra.
Csukott szemmel kil�pett az ajt�n, �s gyorsan bez�rta maga m�g�tt. B�r�n enyhe bizserg�st, majd nem t�l er�s �get� f�jdalmat �rzett. Kinyitotta a szem�t, �s a lemen� Nap ut�n n�zett. Az m�r nem l�tszott, csak a legutols�, haldokl� sugarai. Nerath a kiv�r�s�d�tt kezeire n�zett, �s megr�m�lt.
Valaki h�tulr�l megragadta, �s ber�ntotta a folyos�ra.
-Elment az esze?? –z�rta be a hatalmas ajt�t Horath, majd a l�ny el� �llt
Nerath enyh�n v�r�s b�r�re n�zett, �s a r�m�lt szemekre, majd kez�be vette a l�ny kezeit, �s alaposan szem�gyre vette.
-Ez nem j�t�k, kisasszony.
-N�reusz arra tan�tott, hogy ami nem �l meg, az nem is �rthat. –felelte dacosan a l�ny
-N�reusz… -motyogta rosszall�an Horath
A p�r m�r elt�nt, de a f�rfi m�g mindig kezeiben tartotta a l�ny kezeit. Nerath a g�nyos hangs�ly miatt gyanakodva n�zett Horath-ra. Tekintet�k �sszetal�lkozott.
S�lyos l�ptek k�zeledtek, �s egy v�mp�r sietett fel�j�k. Nerath elr�ntotta a kezeit, �s egy l�p�st h�tr�lt.
-Uram –�rt oda hozz�juk szinte lihegve- vend�g�nk �rkezett.
-Kicsoda? –k�rdezett vissza Horath
V�lasz helyett csak egy pillant�st kapott: a fiatal v�mp�r gyors pillant�st vetett Nerath-ra, amib�l Horath meg�rtette, mir�l van sz�.
-K�s�rje a kisasszonyt a szob�j�ba. –adta ki az utas�t�st Horath
-Ne kezeljen �gy, mint egy… -pr�b�lta v�deni mag�t Nerath, de a szav�ba v�gtak:
-�s gondoskodjon r�la, hogy ott is maradjon. –fejezte be Horath, �s siet�s l�ptekkel t�vozott

Horath hangulata a legkev�sb� sem volt boldognak vagy kiegyens�lyozottnak mondhat�. Nem tudta, hogy ki lehet az a vend�g, de azt igen, hogy nem b�jcsevegni j�tt.
A szob�j�ba bel�pve egy hull�mos, v�r�s haj� n� v�rta. Eleg�ns megjelen�se tiszteletet parancsolt, arca szigor� volt.
-Kathrin. –z�rta be az ajt�t Horath
-Horath. –biccentett Kathrin
-�r�l�k neki, hogy t�l�lted azt a szerencs�tlen t�mad�st.
-Dehogy �r�lsz.
-Nem akarsz le�lni?
-�llva k�nnyebb lesz meg�lni t�ged, ha �gy ad�dik.
-K�ts�gtelen�l.
R�vid csend t�madt, majd Kathrin szak�totta meg:
-Add �t a h�gomat.
-� nem egy t�rgy, hogy csak �gy �tadjam. Sz�ks�ge van a v�delmemre.
-Ki akarod szolg�ltatni �t a hercegnek, hogy �ltala megtal�lhassa N�reuszt?
-Ne but�skodj…
-Ez a c�lod! Mit �g�rt neked Arkion?
-Nincsenek ilyen sz�nd�kaim.
-�, persze. Hiszen te vagy Horath, a megtestes�lt tisztess�g, a Szent V�rvonal feje. Mivel csak a h�gomat tal�ltad meg, �s engem nem tudsz elkapni, �t akarod felhaszn�lni, hogy beh�zelegj Arkionnak?
-M�r a felt�telez�s is s�rt�. A h�god remek helyen van itt.
-Te vagy az utols�, akire r�b�zn�m. M�g egy csapat vad�sz k�z�tt is jobb helyen lenne. Velem kell j�nnie.
-Sajn�lom, de � itt marad.
-Akkor engem is fogva kell tartanod, mert n�lk�le nem megyek sehova.
-Te szabadon t�vozhatsz.
Kathrin egy t�rt r�ntott el�, �s Horath-nak dobta. Az a f�rfi v�ll�ba f�r�dott.
Horath kih�zta, �s ruh�j�ba t�r�lte a v�rt, majd eldobta a peng�t.
-Nem vagy form�ban, Kathrin?
Kegyetlen harc vette kezdet�t, fegyverek n�lk�l, �gy, ahogy a v�mp�rok mindig is harcoltak. Remek�l v�dt�k ki egym�s t�mad�sait, de sok tal�latot is elszenvedtek a m�sikt�l. Mozdulataik vill�msebesek voltak, egy ember szem�nek alig p�r m�sodperc. Kathrin izzott a d�ht�l, ami tetszett Horath-nak. Jobbnak bizonyult a n�n�l, �s v�g�l a falnak dobta �t.
Itt lett v�ge a harcnak. Kathrin �gy morgott, mint egy felb�sz�tett farkas, majd d�he valamelyest csillapodott. Szem�gyre vette sebeit, majd Horath-ra meredt, aki kezet ny�jtott neki, de � elutas�totta. Fel�llt, �s a f�rfi szemeibe meredt.
-Nem fogom hagyni, hogy fogva tartsd a h�gomat. Vissza fogok j�nni �rte, de azt te nem fogod t�l�lni.
-M�r alig v�rom. –felelte Horath hal�l nyugodtan
Kathrin egy utols�, megvet� pillant�st vetett a f�rfire, majd t�vozott. L�ptei sok�ig hallatszottak m�g a folyos�r�l.

Nerath t�bbnyire olvas�ssal t�lt�tte az �jszak�t, �s t�bb alkalommal s�t�lt a d�szkertben.
A legszebb n�v�nyek t�lt�tt�k meg a kertet, �s a k�zep�n egy sz�k�k�t �llt. Nerath az egyik padon �lt, gondolataiba m�lyedve. A csillagok er�sen f�nylettek, a Hold majdnem teli volt.
Fels�hajtott. Egy sz�rke k�penyes alak k�zeledett fel�, nem is kellett tiszt�n l�tnia, hogy tudja, ki az. Horath p�r l�p�snyire meg�llt t�le, �s tekintet�k tal�lkozott.
-Bocs�ss meg, hogy nem kerestelek… -mondta l�gyan, �s hangj�ban �rezni lehetett a megb�n�st
-Ugyan. A kl�n vez�r�nek bizony�ra rengeteg dolga akad. –felelte Nerath, �s tekintet�t levette a f�rfir�l
-Mi�rt vagy itt?
-�s te mi�rt vagy itt?
Ez a k�rd�s meglepte. Le�lt a l�ny mell�, �s a csillagokra tekintett.
-�lland�an a csal�domra gondolok. Nem telik el �gy �ra, hogy ne jutn�nak az eszembe. –�rulta el Nerath a r�vid csend ut�n- A testv�reim m�r nem gyerekek. M�r nem.
Horath kereste a megfelel� szavakat, de v�g�l bel�tta, hogy semmi b�ztat�t nem tud mondani. Nerath arc�n leg�rd�lt egy k�nnycsepp, �s Horath az egyik ujj�val let�r�lte. Tekintet�k ism�t tal�lkozott.
-L�tnom kell �ket. –mondta Nerath hat�rozottan, �s a f�rfi reakci�j�t v�rta, aki ezen elgondolkodott
-Nem hinn�m, hogy ez b�lcs dolog lenne. –felelte v�g�l- Te nem vagy m�r ember.
-Nem �rdekel. –makacsolta meg mag�t Nerath, �s szem�ben v�gtelen hat�rozotts�g �gett- Akkor egyed�l keresem meg �ket.
Horath elmosolyodott. Bel�tta, hogy a l�ny dac�val nem tud mit kezdeni. Kez�t a l�ny kez�re tette. P�r pillanatig egym�s szem�be n�ztek.
-Azt semmik�pp sem engedhetem meg. –hajolt k�zel a l�nyhoz, �s gyeng�den megcs�kolta
Hamar h�re ment, hogy Nerathnak viszonya van a kl�n vez�rrel. A legt�bben egy g�nyos mosollyal fogadt�k a pletyk�t, �s k�v�ncsian v�rtak.