VII.

A teraszon �ltem �s b�multam a csillagokat, mik�zben m�lyet szippantottam cigarett�mb�l. Teljesen belemer�ltem gondolataimba. Eg�sz nap a v�rost j�rtuk �s rengeteg templomot megn�zt�nk, melyek r�gi, f�j� sebeket t�ptek fel. Azokon a helyeken eszembe jutott anya, �s elgondolkoztam, vajon mit gondolna r�lam, ha most l�tna. Vajon meg�rtene �s elfogadn�, hogy egy m�sik f�rfit szeretek? Vagy hogy a sz�rke irodai munka helyett a zen�l�st v�lasztottam? Mindegy, ezekre m�r val�sz�n�leg sosem kapok v�laszt, csak rem�lni tudom, hogy b�szke r�m, az�rt amit el�rtem. Olyan r�gen t�rt�nt m�r, hogy itt hagyott minket, m�gis f�j m�g mindig. K�nnyes szemekkel jut eszembe, hogy �lelt mag�hoz r�gen �s mennyire kedvesen mosolygott mindig. Hi�nyzik a mosolya, az �lel�se, hisz csak gyerek voltam, mikor meghalt. Rengeteg sz�p eml�k jutott m�g eszembe vele kapcsolatban �s �szre se vettem, hogy Aya le�l mell�m. Csak kedvesen b�g� hangja r�ngatott vissza a val�s�gba.

- Mi a baj?

- Semmi – mosolyodtam el �s let�r�ltem k�nnyeimet.

- A semmi�rt nem szok�s s�rni – hajtotta fej�t v�llamra �s combom simogatta.

- Csak anya jutott eszembe. M�g mindig rettenetesen hi�nyzik, pedig...

- Mi t�rt�nt?

- Nyolc �ves voltam, mikor v�ratlanul megbetegedett, majd p�r h�ttel k�s�bb a k�rh�zban meghalt. Az orvosok sem tudt�k megmagyar�zni, hogy mi volt, ami elvitte.

- Sajn�lom...

- Tudod, n�ha nagyon neh�z volt. Azt hittem, senki nem szeret m�r ezen a vil�gon, azt�n j�tt�l te... - leheltem cs�kot homlok�ra.

- Nico...

- Van kedved visszamenni a v�rosba?

- Mire gondolsz?

- Csak kedvem t�madt sz�rakozni egyet.

- Ha van kedved, menj�nk – mosolyogta.

- Rendben – �lltam fel �s �t is felseg�tettem, majd mindketten visszament�nk a fah�zba k�sz�l�dni. Magamra kaptam egyik farmerom �s egy p�l�t, s megk�nnyebb�lten nyugt�ztam, hogy Aya sem vitte t�lz�sba az �lt�zk�d�st. Igaz�b�l rajta sem volt m�s ruha, mint amit t�le megszoktam. Fekete farmer, fekete, hossz� ujj� p�l�val. Meg kell hagyni, j�l �llt neki, de szerintem ezzel � is tiszt�ban volt, s egy percig sem tudtam levenni r�la tekintetem. A fekete fels� remek�l kihangs�lyozta izmos fels� test�t �s magabiztos megjelen�st k�lcs�nz�tt neki. Persze mondanom sem kell, hogy gondolataim megint elkalandoztak �s belepirultam, abba, ahogy elk�pzeltem, mit tenn�k vele, ha most az �gyamba lenne.

- Mehet�nk? - tette kez�t v�llamra.

- Igen – t�rtem magamhoz �br�ndoz�saimb�l �s zavartan r�mosolyogtam, majd lassan fels�t�ltunk a sz�llod�ba, hogy valami j�rm�vet ker�ts�nk magunknak. Szerencs�re a recepci�s igen seg�t�k�sz volt �s azonnal felaj�nlotta, hogy h�v nek�nk egy taxit, ami bevisz minket Larnacaba, �gy alig f�l �ra eltelt�vel, ism�t a belv�ros utc�it r�ttuk. Leny�g�z� l�tv�nyt ny�jtott a v�ros �jszaka is, �s egy hirtelen j�tt �tlett�l vez�relve ber�ngattam Ayat egy hangulatos kis �tterembe, majd be�lt�nk a sarokba az egyik eldugott kis asztalhoz. P�r perccel k�s�bb egy mosolyg�s pinc�r �llt meg mellett�nk. Nem voltam �hes, csak Ayat akartam meglepni valami k�l�nlegess�ggel, �gy rendeltem k�t k�v�t �s kik�rtem az �tlapot. A megszokott �telek mellett, rengeteg �jdons�g �s mediterr�n finoms�g szerepelt az �tlapon, melyekr�l m�g csak hallani sem hallottunk soha, de b�tran belev�gtunk az �j �zek felfedez�s�be. Sz� ami sz�, el�g �rdekesen s�lt el a vacsora, de legal�bb remek�l �rezt�k magunkat. Viszont azt b�tran kijelenthetem, hogy nem s�r�n fogunk enni helyi specialit�sokat. Alig egy �ra eltelt�vel m�r �jra a szabadban voltunk, �s nevetg�lve vett�k nyakunkba ism�t a v�rost. Nagyon sok �tterem, k�v�z� �s sz�rakoz�hely mellett elhaladtunk, de valahogy egyik sem fogott meg igaz�n.

- Menj�nk le a tengerpartra – javasoltam.

- De sz�rakozni akart�l, nem?

- Meggondoltam magam – vigyorogtam.

- Tudni se akarom mi j�r a fejedben...

- Most mi�rt?

- Mert megint valami perverz dologra gondolsz...

- Nem is vagyok perverz...

- Nem?

- H�t nem... - mondtam durc�san �s kiny�jtottam r� nyelvem.

- Baka – borzolta �ssze hajam �s nevetni kezdett. J�l esett ism�t kettesben lenni vele. A tengerparton egy l�lek sem volt szerencs�nkre, �gy k�z a k�zben s�t�lgathattunk a m�g mindig meleg f�venyen. Nem sz�ltunk egym�shoz, felesleges volt. Most az egyszer �gy �reztem, mindent megkaptam, amire csak v�gyhatok ezen a vil�gon, �m valami�rt m�gsem volt teljes a boldogs�gom. Valami m�g mintha hi�nyzott volna, b�r lehet csak az a bajom, hogy �jra eszembe jutott anya hal�la. Tal�n m�g mindig az � beleegyez�s�t v�rom. Meg�lltam. A meleg esti szell� megcir�gatta arcom �s egy megk�nnyebb�lt s�hajjal meredtem a l�gyan ringat�z� tenger fel�. Aya l�pett el�m m�sodpercekkel k�s�bb �s szorosan �t�lelt.

- Aya – bontakoztam ki �lel�s�b�l.

- Hm?

- Kapj el, ha tudsz – ny�jtottam ki r� nyelvem �s kezdtem el szaladni a m�sik ir�nyba.

- Na v�rj csak – futott ut�nam.

- Lass� vagy – incselkedtem, �m hirtelen megbotlottam valamiben �s sikeresen hasra estem. - Bassza meg – morgol�dtam, majd hanyatt fordultam.

- J�l vagy? - hajolt f�l�m Aya lihegve, �n pedig elkaptam �t �s magamra r�ntva vadul cs�kolni kezdtem. - Menj�nk haza – s�gta mosolyogva, mikor ajkaink elt�volodtak egym�st�l. Na persze azt egyik�nk sem gondolta, hogy hazajut�sunk nem lesz �pp a legegyszer�bb. M�r �r�k �ta bolyongtunk a kihalt utc�kon, taxit keresve, de hasztalan. A legt�bb sz�rakoz�hely r�g bez�rt �s azok sem voltak biztat�ak, amiket m�g nyitva tal�ltunk, m�gis valahogy haza kellett keveredn�nk. Bel�ptem h�t az ajt�n �s egyenesen a b�rpult fel� vettem az ir�nyt. Nem sokan voltak m�r a helys�gben, m�gis valami rossz �rz�s fogott el. Percekkel k�s�bb a csapos �lmosan s�t�lt oda hozz�m.

- Mit adhatok?

- Van telefon?

- H�tul a mosd�kn�l – intett fej�vel a baloldali sarok fele.

- K�sz�n�m – mondtam, �s megindultam, hogy taxit rendeljek magunknak. �r�ltem, hogy este eltettem azt a cetlit, amit a recepci�sunk adott, arra az esetre, ha k�s� �jjel nem tal�ln�nk semmi j�rm�vet vissza a sz�llod�ba. Nekid�ltem a k�sz�l�k melletti falnak �s t�rcs�zni kezdtem. Ugyan nem igaz�n tudtam, hol is vagyunk, de a pultos, l�tva bizonytalans�gom, kiseg�tett a bajb�l.

- Az nem a maga bar�tja? - l�kte meg kezem, miut�n letette a telefont �s az ajt� fel� mutatott. H�rom alak �csorgott az ajt� el�tt �s dulakodtak. A hirtelen j�tt felismer�s, hogy Aya is ott van, ledermesztett �s m�sodpercekig mozdulni sem b�rtam, majd mikor v�gre feleszm�ltem, nem t�r�dve semmivel rohantam ki az �p�let el�. A k�t fick� ekkor elszaladt.

- J�l vagy? - k�rdeztem agg�dva �s remeg� k�zzel sim�tottam v�gig s�padt arc�n.

- J�l – lehelte, m�g mindig szapor�n kapkodva a leveg�t, majd �sszeesett. �pphogy siker�lt elkapnom, s a f�ldre fektetve azonnal ment��rt kiab�ltam. Csurom v�r volt a p�l�ja. �r�knak t�nt a v�rakoz�s, am�g v�gre meg�rkezett a ment�. M�g az orvosok ell�tt�k �t, addig engem az egyik �pol� pr�b�lt kifaggatni a t�rt�ntekr�l, persze nem j�rt sikerrel, hisz nem sok mindent l�ttam az eg�sz vereked�sb�l, r�ad�sul Ayaval kapcsolatban sem tudtam nekik haszn�lhat� dolgokkal szolg�lni, hiszen, mi�ta egy�tt vagyunk, m�g nem volt erre sz�ks�g. Nem sokkal k�s�bb m�r a ment�aut�ban sz�guldoztunk a k�rh�z fel�. Rettent� gyorsan zajlottak az esem�nyek, �n pedig �rtetlen�l n�ztem, hogy mi t�rt�nik k�r�l�tt�nk, majd miut�n egyed�l maradtam a k�rh�z folyos�j�n, kezembe temetve arcom, az egyik sz�kre rogytam �s halkan zokogni kezdtem. Fogalmam sincs mennyi id� telt el �gy, mikor valaki megfogta v�llam �s angolul kezdett el hozz�m besz�lni. Nem �rtettem mit akar, csak meredtem r� bamb�n, kis�rt szemekkel, �m mikor megfogta kezem �s vezetni kezdett az egyik k�rterem fel�, m�r sejtettem mindent. B�tortalanul l�ptem be a szob�ba �s lassan megindultam az �gy fele. Aya m�g aludt. Le�ltem mell� �s megfogtam kez�t. Felel�snek �reztem magam a t�rt�ntek�rt, s iszonyatosan f�jt, hogy �gy kell l�tnom �t. A s�r�s ker�lgetett megint. Rettegtem att�l, hogy elvesz�tem �s mindenem remegni kezdett. Sosem bocs�jtan�m meg magamnak, ha valami t�rt�nne vele. Ekkor eszembe jutott az apartmanban m�r biztosan b�k�sen alv� Ryu �s Keita. Ha megtudj�k mi t�rt�nt, engem megny�znak. H�t m�g, ha a f�n�k f�l�be jut minden. Azt nem teszem zsebre, amit t�le kapok. Csak egyszer lenn�k k�pes meg�lni a seggemen nyugodtan. Akkor most nem lenn�nk itt �s Aya... Nem b�rom tov�bb. Az �gyra borulva �jra zokogni kezdek.

- Nico... - hallom meg a m�z�desen b�g� hangot, de nem tudok r�n�zni, csak zokogok tov�bb, mint egy kisgyerek. - Semmi baj kicsim, k�rlek... - suttogja l�gyan, �m �n m�g mindig nem vagyok k�pes szem�be n�zni. Lassan azonban megnyugszom, �gy �rzem nincs t�bb k�nnyem, amit elhullajthatn�k m�r. �rzem, ahogy mocorogni kezd az �gyon, fel�l �s kez�t, mely eddig p�rn�mul szolg�lt, �vatosan kih�zza al�lam, majd fejem kezdi el simogatni nyugtat�an. Megremegek. M�g mindig nincs b�tors�gom, ahhoz, hogy r�n�zzek, de ha ez �gy megy tov�bb el�bb ut�bb �gyis megunja.

- Hogy vagy? - lehelem halkan.

- Remek�l – feleli vid�man. - Az orvosok azt mondt�k, hogy m�g p�r �r�t itt tartanak, de ut�na ak�r haza is mehetek.

- Mikor besz�lt�l te orvossal? - meredek r� d�bbenten.

- Csakhogy v�gre r�m n�zel – mosolyogja. Zavarba j�v�k, mintha kimaradt volna egy fejezet az �letemb�l. Nem �rtem az eg�szet. - Nem besz�ltem eggyel sem - d�rzs�li meg tark�j�t zavartan, majd megnyomta az �jjeli szekr�nyen hever� n�v�rh�v�t. P�r perccel k�s�bb egy id�s orvos l�pett be az ajt�n, egy �pol� k�s�ret�ben �s gondosan vizsg�lgatni kezdte Ayat �s a s�r�l�s�t. Megint nem �rtettem semmit a besz�lget�sb�l, de rajtam k�v�l mindenki nevetni kezdett a k�rteremben. Tudtam, hogy jobban meg kellett volna tanulnom angolul, de most ink�bb m�s �rdekelt. K�rd�n pillantottam h�t kedvesemre.

- Gomenne – mondta m�g mindig vigyorogva. - P�r �ra �s itt hagyhatjuk ezt a helyet. A doki pedig �zeni, hogy nyugodj meg, mert m�g egy darabig biztosan nem szabadulsz meg t�lem.

- Nem is akartam – motyogtam durc�san.

- Sajn�lom, hogy megijesztettelek – simogatta meg arcom, miut�n az orvos �s a n�v�rke is t�vozott.

- Sajn�lom, hogy miattam ker�lt�l ide... - leheltem.

- Nem a te hib�d volt. Menj�nk ink�bb vissza a sz�llod�ba. Ha Ryu �s Keita nem tal�lnak minket a fah�zba, tuti fell�rm�zz�k f�l Ciprust.

- Na igen, ismerve Ryut, f�l �r�n bel�l minket keresne m�g az FBI is – vigyorogtam. - De mit mondunk nekik?

- Semmit – vonta meg a v�ll�t.

- De...

- Valahogy majd kimagyar�zzuk, a t�bbir�l meg el�g, ha csak mi ketten tudunk. Tudod milyen a f�n�k? Nincs kedvem egy karcol�s miatt egy t�bb �r�s fejmos�shoz...

- Ezt valahogy meg�rtem, de biztos j� az, ha ilyen hamar visszamegy�nk?

- Elvileg �sszefoltoztak, – n�zett le a k�t�sre – majd odafigyelek, hogy ne legyen baj – kacsintott r�m j�t�kosan. Nem tehettem m�st, beleegyeztem. Seg�tettem neki fel�lt�zni, majd �vatosan �tkarolva elindultunk vissza a sz�llod�ba. Szerencs�re a taxi rendel�s most sokkal k�nnyebben ment, mint �jjel, �gy k�zel f�l �ra kocsik�z�s ut�n, m�r a sz�lloda el�tt �lltunk ism�t. Nem volt kedvem bemenni az �p�letbe, f�leg azok ut�n, ahogy kin�zt�nk mindketten. Az �n fels�m csupa v�r volt, Aya� pedig egy hosszanti cs�kban v�gighas�tva l�gott rajta. Lehet nem a s�t�l�s volt a megfelel� m�dszer, de jobb �tletem nem t�madt, hogy visszakeveredj�nk a fah�zunkhoz. Ayara pillantottam. Rettenetesen s�padt volt �s l�ttam rajta, hogy nincs j�l. Le�ltettem az �gyra, leh�ztam r�la fels�j�t �s egy m�sikat adtam r�, majd apr� cs�kot lehelve homlok�ra befektettem �t az �gyba. Nem akartam m�st csak egy forr� zuhanyt, de azt most mindenn�l jobban. Megszabadultam ruh�imt�l �s bevetettem magam a f�rd�be. J�l esett, ahogy a forr� v�z v�gigfolyt testemen, majd percekkel k�s�bb egy sz�l t�r�lk�z�be m�sztam be a szob�ba, hogy megn�zzem kedvesem. Elmosolyodtam. Aya a takar�t nyakig mag�ra h�zva aludt b�k�sen az �gyban. A szekr�nyhez l�ptem �s beleb�jtam egy m�sik g�nc�mbe. Nagyot ny�jt�zva indultam el az asztalhoz cigarett�m�rt, mikor hangos ki�lt�ssal Ryu l�pett be a bej�rati ajt�n.

- J� reggelt h�talv�k, hasatokra s�t a nap – vigyorogta.

- Ne kiab�lj, Ayanak m�g pihennie kell...

- M�rt, mi van vele?

- Valamivel elrontotta a gyomr�t – f�llentettem �s mindketten kis�t�ltunk a teraszra, majd r�gy�jtottam.

- Akkor gondolom nem j�tt�k le a partra focizni egyet – mondta lehangoltan.

- Menjetek csak, megv�rom m�g fel�bred �s ut�na len�z�nk – mosolyogtam.

- H�t akkor... Ja ne!

- Ja ne! �rezz�tek j�l magatokat – �ltem le a l�pcs�re. Egyik cigit sz�vtam a m�sik ut�n, mik�zben folyton csak az �jjel t�rt�ntek j�rtak eszembe. �r�ltem, hogy ennyivel meg�sztuk, de ugyanakkor f�ltem is, hogy mi lesz majd, ha visszat�r�nk Jap�nba. Egy ilyen s�r�l�st nem olyan k�nny� elrejteni b�rki el�l is, de b�ztam Ayaban. �r�k teltek el, mire �jra visszamentem a h�zba, hogy egy k�v�t k�sz�tsek magamnak, s majdnem eldobtam a b�gr�t a kezemb�l, mikor hirtelen megjelent Aya az ajt�ban.

- Semmit se aludt�l tegnap �ta – jegyezte meg.

- Nem vagyok f�radt... - mosolyogtam.

- Alig �llsz a l�badon Nico, gyere, fek�dj�nk le kicsit – ny�jtotta fel�m kez�t kedvesen.

- Rendben.

Bementem vele szob�nkba, majd �vatosan beb�jtam mell� a takar� al�. �t�lelt �s simogatni kezdte h�tam. Annyira meg tudott nyugtatni a k�zels�ge. M�lyet szippantottam b�d�t�, kellemes illat�b�l, s szorosan hozz�b�jva lassan elnyomott az �lom...

Utols� �jszak�nkat t�lt�tt�k a szigeten. �r�ltem, hogy holnap v�gre hazautazunk, b�r meg kell hagyni, el�g kellemesre sikeredett ez a nyaral�s, m�g ha a v�ge ilyen rosszul is s�lt el. Ryu �s Keita k�l�nleges est�t terveztek m�ra �s nekem is volt egy meglepet�sem sz�mukra. Kellemes id�nk volt. Nevetg�lve �lt�k k�rbe a t�bort�zet �s j�kat besz�lgett�nk. A megfelel� id�t v�rtam, hogy git�rom�rt menjek. Tudom, arr�l volt sz�, hogy ebben az egy h�tben nem foglalkozunk sem munk�val, sem zen�l�ssel, de sosem tudtam elszakadni kedvenc hangszeremt�l. Ez n�lam amolyan bolondos szok�s volt. B�rhova is mentem, a git�r mindig velem volt �s err�l az egyr�l senki kedv��rt nem voltam hajland� leszokni. Csend telepedett k�r�nk, itt volt a megfelel� pillanat. Fel�lltam, majd kihoztam git�romat �s �jra vissza�ltem a sr�cok mell�. Meglep�dtek, de nem sz�ltak semmit, csak k�v�ncsian v�rt�k, mi fog t�rt�nni. A h�rok k�z� csaptam, majd halkan �nekelni kezdtem.

-...Itoshii egao ni kokoro ugokashita, Boku wa kimi no subete nado shitte wa inai darou, Cukareta hinori, namida kuregata... - zengte a l�gy dallamokat, a csendes parti �jszaka �n pedig szemem behunyva ism�telgettem a refr�n utols� p�r sor�t, m�g v�g�l az utols� szomor� akkordok is elhalkultak. Ayara pillantottam. Szemeit k�nny �ztatta. Tudta, hogy neki sz�lnak a sorok, hogy megint �rte s�rt fel git�rom h�rja.

- Aisiteiru Nico – s�gta fel�m a szavakat, �n pedig mosolyogva hajoltam oda hozz� �s megcs�koltam, m�r nem �rdekelt, hogy ott van Ryu �s Keita, m�r csak � sz�m�tott �s az, hogy velem van.

Hamar aludni t�rt�nk aznap �jjel, s m�snap kicsit szomor�an vett�nk b�cs�t a fah�zakt�l. A rept�r m�r megszokott volt, mint ahogy az ott t�lt�tt p�r �r�s v�rakoz�s is, majd f�j� sz�vvel, de v�gre megk�nnyebb�lten sz�lltunk fel a g�pre, mely alig h�sz perccel k�s�bb kom�tosan szelte �t az az�rk�k eget...