�

1603-ban, hosszas harcok ut�n, megalakult az Edo-korm�nyzat, mellyel v�gre bek�sz�nt�tt a b�ke Jap�nban. Az orsz�g nehezen helyre�ll�tott egys�g�t �s b�k�j�t Hidejosi hal�la ut�n Tokugava Iejaszu, a h�res Tokugava s�guni dinasztia megalap�t�ja szil�rd�totta meg. Ezt a korszakot az er�skez� k�zponti ir�ny�t�s jellemezte �s �gy a szamur�jok r�tege m�g jobban elk�l�n�lt. A szab�lyoz�sok r�v�n ekkorra m�r pontosan kialakultak a szamur�jok jogai, amelyek �ket a n�gy t�rsadalmi r�teg uraiv� tett�k...

�

�

Edo, 1613 tavasza

�

-Aizawa-san! Aizawa-san!

-Mi t�rt�nt Akihito?

-Fujita-sama...

-Mondd m�r!

-Fujita-sama rettent� d�h�s �nre, ami�rt tegnap meg�lte az egyik ember�t.

-Idej�n?

-Igen, �s el�gt�telt akar venni.

-H�t j�jj�n. Sz�lj az embereimnek, hogy �lljanak k�szen!

-Hai! Engedelm�vel - hajolt meg m�lyen Akihito, majd t�vozott.

�

Nico Aizawa ugyan fiatal volt m�g, de az egyik legjobb szamur�jk�nt tartott�k sz�mon, nem csak Edo v�ros�ban. Hab�r alig m�lt el 25 �ves, rendk�v�l nagy tekint�lynek �rvendett, amit az id�sebb szamur�jok persze nem n�ztek mindig j� szemmel. Ez t�rt�nt most is. Azon az �jjelen, mikor Nico v�gzett Fujita egyik ember�vel, csak saj�t mag�t pr�b�lta v�deni az �let�re t�r� szamur�jjal szemben. Fujita persze rettent� d�h�s volt, hogy terve nem siker�lt, ez�rt �gy d�nt�tt, saj�t maga veszi k�zbe az ir�ny�t�st. Haraggal teli sz�vvel indult el, hogy v�gezzen Aizawaval egyszer, s mindenkorra.

-Aizawa-san! Itt van Fujita-sama! - rontott be abba a kis szob�ba Akihito, ahol �ppen Nico tart�zkodott. A f�rfi h�v�s pillant�st vetett az ablakb�l ny�l� t�jra, majd egyetlen sz� n�lk�l kis�t�lt, hogy ill�en fogadhassa nem v�rt vend�g�t.

-Aizawa – morogta Fujita. – Csakhogy el�mer�szkedt�l.

-Konnichi wa, Fujita-san – hajolt meg Aizawa illedelmesen.

-Ne j�tszd meg magad, nagyon j�l tudom, hogy tudod mi�rt j�ttem.

-Akkor mire v�rsz m�g Fujita-san? Vagy tal�n f�lsz?

-Nincs mit�l f�lnem. Lehet, hogy te vagy Edo legjobb szamur�ja, de tud�sod nem vetekedhet az �n tapasztalataimmal.

-Gondolod?

-Tudom. �s most, itt mindenki f�le hallat�ra, p�rbajra h�vlak t�ged, ami�rt meg�lted az egyik legjobb emberem.

-Legyen, elfogadom a kih�v�st – v�laszolta hat�rozottan Aizawa, majd el�h�zta katan�j�t. Fujita sem t�tlenkedett, p�r m�sodperccel k�s�bb m�r az � kez�ben is ott d�szelgett a katana �s t�madni kezdett. Aizawa egy macska kecsess�g�vel mozgott �s k�nny� szerrel h�r�totta Fujita minden egyes t�mad�s�t. �gy j�tszadozott ellenfel�vel, ahogy egy ragadoz� j�tszadozik zs�km�ny�val, m�g miel�tt v�gleg lesz�molna vele. D�bbent csend vette k�r�l �ket, �s ebb�l a csendb�l t�k�letesen kihallatszott a jelenl�v�k f�lelme �s az ac�l peng�k vad cs�r�mp�l�se. Fujita egyre jobban f�radt, s v�g�sai m�r nem voltak k�zel sem olyan pontosak, mint az elej�n. M�r csak a dac hajtotta �t tov�bb �s az a gy�l�let, melyet Aizawa ir�nt �rzett. A fiatal szamur�j is kezdett f�radni, de kor�nak k�sz�nhet�en rajta ez a f�radts�g kev�sb� l�tsz�dott meg. Ideje volt megford�tania a k�zdelmet. Egy hirtelen mozdulattal, l�pett ki oldalra, hogy elker�lje Fujita �jabb t�mad�s�t, s a k�vetkez� pillanatban m�r lefegyverezte az id�s szamur�jt. A k�t f�l ism�t farkasszemet n�zett egym�ssal. Fujita t�tlenkedett. Az el�ny most teljes eg�sz�ben Aizawan�l volt. De m�g volt egy lehet�s�ge, m�g egy utols� es�ly, miel�tt teljesen megsz�gyen�lne. Wakizashij�t el�r�ntva indult meg �jra Nico fel�. A f�rfi sem t�tlenkedett, �les reflexeinek k�sz�nhet�en ezt a t�mad�st is sikerrel elker�lte, majd egy j�l ir�nyzott sz�r�ssal megsebes�tette Fujita karj�t. Az id�s szamur�j megt�ntorodott, s kiejtette kez�b�l a fegyvert.

-Te nyert�l – rogyott t�rdre Fujita. – Vedd h�t �letem.

-T�nj a szemem el�l – morogta Nico.

-Nem el�g, hogy legy�zt�l, m�g meg is al�zol?

-Nem vagyok gyilkos, a semmi�rt nem �l�k embert.

-Ezek a szab�lyok Aizawa! – �v�lt�tt r� Fujita.

-Nem �rdekelnek a szab�lyok… - vonta meg v�ll�t nemes egyszer�s�ggel, majd els�t�lt. Tudta j�l, azzal, hogy nem �li meg Fujit�t, porig rombolja annak becs�let�t, �s egy szamur�j sz�m�ra a saj�t becs�lete a legszentebb dolog. �gy �rezte, v�gre el�gt�telt vett mindaz�rt, amit eddig el kellett viselnie az id�sebbekt�l. El�gedett mosollyal az arc�n t�rt vissza a h�zba.

�

Fujita megsz�gyen�lten t�rt vissza birtok�ra. Nem volt mit tennie, elvesztette a becs�let�t. �gy �rezte t�bb� nem k�pes szamur�j t�rsai szem�be n�zni. �ngyilkoss�gra k�sz�lt, de ebbe most nem volt hajland� senkit belekeverni. Egyed�l vonult �t az el�szob�n eg�szen a folyos� v�g�ig, majd bel�pett egy kis szob�ba �s beh�zta maga m�g�tt az ajt�t. F�st�l�t gy�jtott, s egy im�t mormolt, majd maga el� helyezve katan�j�t, lecsatolta derek�r�l a wakizashit.

-Hib�ztam – morogta maga el�, majd egy k�nnyed mozdulattal hasfal�ba sz�rta a r�vid kardot. Pontos munk�t v�gzett. Alig p�r m�sodperc eltelt�vel �lettelen�l borult a padl�ra. Odakint hirtelen hatalmas sz�l t�madt, majd lassan az es� is szemerk�lni kezdett. Fujita emberei lassan besz�lling�ztak az �p�letbe. M�g egy utols� szertart�s h�tra volt, miel�tt hazat�rhettek volna. Ruh�jukat igazgatva indultak meg befel� a h�ts� szob�ba, mely most vez�r�k holttest�t rejtette.

Az egyik id�sebb szamur�j l�pett be els�k�nt az ajt�n, s d�bbenten p�szt�zta v�gig a f�ld�n elter�l� �lettelen testet. Nem hullajtott k�nnyeket �s arcizma sem rezzent, csak �k�lbe szor�tott keze jelezte, mennyire feld�lt�k az esem�nyek. Lassan megfordult, majd kil�pve a folyos�ra beh�zta maga m�g�tt az ajt�t. Alig p�r pillanattal k�s�bb a t�bbiek is oda�rtek, de amint megl�tt�k t�rsuk arc�t ledermedtek. Nem kellett sz�lnia senkinek. Meg�rtett�k mi t�rt�nt. Tudt�k, hogy mire sz�m�tsanak, m�gis valahol rem�nykedtek, hogy m�gse k�vetkezik majd be. Ekkor a t�megb�l, utat t�rve mag�nak, egy alig h�sz �ves �benfekete haj� fi� l�pett el�. M�lyk�k szemeiben pedig egy k�nnycsepp csillant meg.

-L�tni akarom – motyogta �s er�sen k�zd�tt k�nnyei ellen.

-Ryuzaki-kun... - sz�lalt meg az id�sebb. – Nem kellene – pr�b�lta nyugtatni.

-Nem �rdekel – morogta. Ryuzaki volt a legfiatalabb Fujita emberei k�z�l �s mivel az �reg szamur�jnak nem volt ut�dja, �t kedvelte mind k�z�l a legjobban. Fiak�nt szerette a fiatal szamur�jt, s Ryuzaki is apjak�nt tisztelte Fujit�t.

Tudta, hogy er�snek kellene lennie �s pr�b�lt is annak l�tszani, mindhi�ba. Mikor bel�pett a kis helys�gbe �s megl�tta a f�rfi holttest�t, valami elszakadt benne, majd zokogva rogyott a f�ldre. T�rsai lassan felseg�tett�k �t �s kivezett�k a szob�b�l. Rettenetes f�jdalmat �rzett, �s ez a f�jdalom d�hvel �s gy�l�lettel keveredett. Nem akart m�st, csak megbosszulni gazd�j�t...

�

A v�rosban hamar h�re ment Fujita hal�l�nak, s a legt�bb ember �rtetlenkedve fogadta ezeket a h�reket. A temet�s ut�n Fujita legt�bb embere elhagyta a v�rost, hogy kisebb falvakba letelepedve, f�ldm�vesk�nt ak�r, �j �letet kezdjenek. �k azut�n nem szeg�dhettek el m�sokhoz, mert azt az Edo-kori t�rv�nyek nem engedt�k, illetve rendszerint, m�sok volt katon�i nem is kellettek a t�bbi nagy�rnak. Ezek a gazd�tlan szamur�jok voltak az �gy nevezett roninok. A roninok megpr�b�ltak m�s r�tegekben munk�t tal�lni, f�ldet m�veltek, kereskedtek, esetleg rabl�nak �lltak. Legt�bbj�k abban rem�nykedett, hogy �jb�l visszat�rhet r�gi oszt�ly�ba, a szamur�jok k�z�.

Ryuzaki azonban nem nyugodott bele olyan k�nnyen sors�ba �s „apja” hal�l�ba. Megv�rta m�g megsz�nik odakint minden zaj, s az �j leple alatt elindult, hogy v�gezzen Aizawaval...