-Hát végre ideértünk!El sem hiszem!
Az a látvány mely Niumiék elé tárult leirhatatlan, szavakba nem foglalható.A kapu mellet 2 őr ált. Niumi odasétált hozzájuk.
-Üdvözöllek titeket járókelők!Miben segíthetek?-kérdezte az őr.
-Üdvözlet!Anadriewen kastélyába szeretnénk bebocsájtást nyerni!
-Kérlek várjatok!-azzal az őr felküldött egy szobalányt a kastélyba!
Pár perc múltán a szobalány viszaért és súgott valamit az őr fülébe.Ekkor ezt mondta:
-Mennyetek nyugodt szívvel Anadriewen már vár titeket!
-Köszönjük!-és az őr kinyitotta a kaput és a csapat besétált a kastélyba.
Mikor Niumiék a folyósó végére értek egy meseszép ajtó tárult eléjük.Az ajtó csodálatos formákkal volt aranyból kiöntve.Mikor Niumi beakart kopogni az ajtó kitárult elötte és egy csodaszép hangot hallotak:
-Legyetek üdvözölve!
-Köszönjük!-válaszolt Niumi és mikor beért letérdelt és meghajolt a csodaszép alak előtt.Ekkor az alak közelebb lépett hozzájuk.Egy fehér, hosszú hajú fiatal lány ált meg elöttük és újra ezt mondta:
-Legyetek üdvözölve!Anadriewen vagyok.
-Üdvözöllek én Niumi vagyok! és ők meg a segítőim!Dilarra,Veszzt,és Blaz!
-Üdvözlet!-szolalt meg a 3 segítő egyszerre.
-Azért vagyunk itt..- folytatta volna Niumi de Anadriewen a szavába vágott:
-Igen jól tudom miért vagytok itt és miken mentetek keresztül,de most ne beszéljünk ezekről.. gondolom fáradtak vagytok,eme hósszú út miatt!-Avval hívta a szobalányt mely Niumiékat a szobájukba kísérte és az egész kastély szépen lassan álomba merült.