Alkonyodik a fény könnyed táncot lej a víz felsznén.Hőseink egy tó felé közelednek.A tónak a tükre más volt,ugyanis aki belenézett nem önmagát látta viszont hanem két alakot akik egymásnak dőlve nézték a csillagos eget.
-Ez a szerelmesek tava!-mondta Dilarra
-Még sose láttam ehez foghatót mindig is ez volt az álmom hogy lássam ezt a tavat.-mondta Veszzt.
Avval a tóhoz futott és belenézett a tükrébe.Ekkor két alak tünt fel a szeme előtt.
Az eggyik alak kezdett láthatóvá válni.Veszzt volt az.A másik alak rejtély maradt.
ekkor odahívta Dilarrat és ezt kérdezte:
-Te is lácc engem és egy másik alakot a víz tükrén?
Dilarra a víz fölé hajolt és így szólt:
-Nem! én magamat látom és egy másik rejtélyes alakot.
Ekkor valami csodaszép fény emelkedett ki a vízből és így szólt:
Fogjátok meg egymás kezét és úgy nézettek bele.- avval a fény elillant.
Dilarra megfogta Veszzt kezét és a víz fölé hajolt.
-Mostmár látom! kedz halványodni az alak! Igen mostmár tisztán láccik!
Hiszenez!! te vagy.- mondta Dilarra Veszztnek.
Ekkor Veszzt is a víz fölé hajolt,és ő meg Dilarrat látta maga melett.
-Ez valami álca biztos vagyok benne!
-Nem gyermekeim én sosem hazudokk!Én csak megmutatom ami a jövőbe lesz aki elhiszi az elhiszi!
-Ki vagy te?
-Én vagyokk a tó tündére ifjú Drow.Amit láttatok az nem véletlen, az a sorsotok,hogy mikor lesz látható az csak rajtatok múlik.-avval a tündér leereszkedett a vízbe és enyit mondott: Jó utat!
-Későre jár! Bár nincs messze mégis távol a cél induljunk!-mondta Niumi
-Rendben van!- és azzal a kis csapat továbbindult a kastély felé.