Reggel van! A kis csapat ébredezik és öltözködik.
- Hol van Dilarra? - Kérdezte Veszzt.
- Már kora reggel felkelt, és kiment a tóhoz - mondta Niumi
- Értem!
Ekkor nyílik az ajtó!
- Szép reggelt mindenkinek, gyönyörű napunk van!
- Igen szép,de induljunk hosszú út áll még elöttünk.
- Rendben van!
Ezzel elindultak az úton. Egy mocsaras terület felé közeledtek,már messziről érezni lehetett illatát.
- Nah itt hogyan jutunk át? - kérdezte Blaz
- Bízd csak rám.-mondta Veszzt.
Veszzt egy igézetett mondott és sziklál emelkedtek ki a mocsárból.
- Szép volt. - mondta Dilarra
- Köszi. - mondta és elindult a köveken.
Veszzt mikor az utolsó kőre ugrott valami megragadta a lábát ésa mélybe húzta. A többiek átértek és a tulpartról nézték az eseményeket. Egyszercsak egy kéz emelkedett ki a mocsárból,ekkor Dilarra elmondott egy igézetet mejnek segítségével indák emelték ki Veszzt-et a vízből. Ekkor kezét Veszzt hasára hejezte és csak enyint mondott:
- Nem hallhatsz meg! - avval egy sárgás vöröses fény tört elő a kazéből és Veszzt hirtelen elkezdett lélegezni.
- Mi volt az? - kérdezte Blaz.
- Valamiféle krokodil lehetett. - felelte Veszzt.
Ekkor a vízből kiemelkedett egy mocsári lény.
- Bizzátok rám! - mondta Blaz.
A többiek hátrahúzódtak Blaz elővette a tőrt amit Niumitól kapott és ekkor a lényre nézett, mely nem volt átlagos, mert mikor meglátta Blazt azonnal az ő alakját vette fel és álnokul mosolygott. Egyszerre hatalmas porfelhő terült el és a két "drow" öszecsapott. Egyszercsak egy hatalmas üvöltés hallatszott kitörni a porfelhő mögül.
- Szép volt. - mondta Niumi
- Köszi. - felelte Blaz
Ezt a kalandot is túléltük. Irány a kastély!