Mikor hőseink átsétáltak a hídon egy erdő tűnt fel előttük.
- Ez melyik erdő? - Kérdezte Blaz Veszztet.
- Ez a titokzatos erdő!
- És miért lett a neve titokzatos erdő?
- Mert eddig akik bementek vagy nem kerültek elő vagy...
- Vagy mi? - vágott a szavába Blaz
- Vagy megőrültek. A lakosság azt állítja hogy az erdő mélyén él egy boszorka aki elcsábítja a férfiakat és úgy végez vele.
- Boszorka mi? - mondta Niumi elmosolyodva - majd meglátjuk!
És azzal elindult az erdő felé.Mikkor az erdő közepére értek egy kicsin ház tünt fel a szemük elött.
- Szóval ez az!! - mondta Niumi és bekopogott az ajtón.
Egy fiatal drow nyitott ajtót. Haja ében fekete szeme zöld volt. - Üdvözöllek titeket! Kérlek fáradjatok be rég járt nállam már valaki.
- Üdvözöllek! Köszönjük szívesen bemennénk megpihenni ilyen hosszú út után. - mondta Niumi.
- És hogy-hogy itt élsz ahol senki sem él?
- Én gyógyíto vagyok segítem a természetett,igaz is ti merre tartotok?
- Mi Anadriewenhez indultunk,segítségért, hogy legyőzzük a gonoszt!
- Csak nem Anhassedet? - kérdezte a lány.
- De,miért ismered?
- Igen,elég sok gondot okozott már nekem. Ahh bocsásd meg a modoromat de még be sem mutatkoztam! Dilarra vagyok.
- Szija én Niumi vagyok ő Blaz és Veszzt.
- Őrülök, hogy megismertelek titeket!
- Mi is kérlek tarts velünk Anadriewenhez!
- Megtiszteltetésnek veszem ha veletek megyek de aludjunk rá eggyet.
- Rendben van! - és azzal a kis csapat nyugovóra tért.