4.r�sz: D�mon a m�ltb�l

Sheichi a h�tv�ge sor�n megtanulta haszn�lni az erej�t, igaz m�g r�f�rt a gyakorl�s, de mostm�r v�gre meg�rtette hogyan tudja min�l t�k�letesebben fejleszteni azt. Ezut�n viszonylag nyugalommal telt a het�k. N�h�ny d�mon ugyan r�t�madt a fi�kra, de ezek kor�ntsem voltak er�sek. Aian azon gondolkodott, hogy Kaito most csak j�tszik vel�k, vagy egyenl�re felm�ri az erej�ket, majd azt�n k�s�bb csap le, amikor m�r kitapasztalta mire k�pesek ketten. A v�lasz nem v�ratott mag�ra sok�ig…

P�ntek d�lut�n volt m�r. Sheichi ma kiv�telesen nem kocsival ment iskol�ba, nem volt kedve ilyen remek id�ben az aut�ban f�d�g�lni. M�g a kapuban b�cs�t intett Aiannak �s elindult hazafele. A f�utc�n csend volt �s nyugalom, alig p�r ember b�kl�szott odakint. Volt aki �pp a helyi z�lds�gesb�l j�tt ki �s volt olyan is, aki a h�za el�tt s�pr�gette a j�rd�t. Sheichi lassan bandukolt hazafel, n�ha meg�llt egy kirakatn�l, megn�zegette azt majd tov�bb haladt. Az egyik kirakatn�l kicsit hosszabban elid�z�tt, elgondolkozott azon ami az elm�lt egy h�tben t�rt�nt vele, m�g mindig hihetetlennek �rezte ezt az eg�szet, pedig m�r r�szese volt, ekkor hirtelen megpillantott valamit…

Egy t�k�rk�p volt… Az anyj�t l�tta… Nem mert megfordulni… N�zte ahogy k�zeledik fel� az utca t�loldal�r�l… Sheichit kiverte a ver�t�k, az alak egyre k�zelebb �rt… Sheichi ezt m�r nem b�rta… beh�nyta a szem�t �s csak hajtogatta: „te nem lehetsz az…ez csak k�pr�zat” … p�r m�sodperccel k�s�bb feln�zett, m�r senkit nem l�tott. M�g mindig tiszta libab�r�s volt. Ahogy csak tehette sietett haza, fel akarta h�vni Aiant, de nem az utc�n. H�sz perc sem telt bele �s otthon volt. Berontott a lak�sba �s bez�rta maga m�g�tt az ajt�t. T�rcs�zott…

- Igen tess�k?

- Ide kell j�nn�d, l�ttam valamit, de nem merem telefonban elmondani! Siess k�rlek!

- M�ris indulok!

Aian azzonnal �tnak indult, szerencs�j�re m�g elcs�pte a buszt, �gy viszonylag hamar oda�rhetett Sheichi lak�s�hoz. Felment az emeletre majd bekopogott.

-Nyiss ajt�t csak �n vagyok!

-J�v�k… �r�l�k, hogy ide�rt�l- nyitotta ki bar�tja el�tt az ajt�t – Ezt… Nem…. te nem lehetsz itt… Te meghalt�l mikor kicsi voltam… el�g ebb�l! M�rt k�nzol engem?

-Sheichi, csak �n vagyok az Aian…

-Nem lehetsz itt, te m�r nem… te meghalt�l…-esett t�dre Sheichi �s zokogni kezdett. Aian f�lve l�pett bar�tj�hoz, majd �t�lelte.

-Ne haragudj, hogy nem j�ttem el�bb…

-M�rt csin�lja ezt velem? Mi�rt pont az any�mmal zsarol? Mi�rt?

-Nem tudom, de kider�tj�k, csak nyugodj meg v�gre! – fel�llt, majd felseg�tette Sheichit is. Sheichi bement a nappalia �s le�lt a kanap�ra. Aian hozott egy poh�r vizet neki. A fi� kez�ben a v�zzel csak b�mult maga el�, m�g mindig nem tudta feldolgozni a l�tottakat. A sz�lei sz�m�ra mindig is �rz�keny pont volt az �let�ben… Csak f�nyk�pr�l ismerte �ket, m�gis szinte minden vas�rnap kiment hozz�juk a temet�be, hogy friss vir�got tegyen a v�z�ba. Ak�rh�nyszor ezt tette mindig besz�molt nekik arr�l mi t�rt�nt vele. S most Kaito sz�rny� sebeket t�pett fel azzal, hogy megjelentette el�tte az anyj�t. El�g volt csak l�tnia �t Sheichinek, s m�ris a hideg ver�t�k r�zta. Aian az ablakhoz ment, a nap �ppen nyugov�ra t�rt. �rezte, hogy ez �gy nem lesz j�, valami k�sz�lt odakint, de nem tudta miaz. Sheichi m�g mindig a poharat b�m�lta, s szem�b�l egy k�nnycsepp g�rd�lt v�gig az arc�n. Aian odat�rdelt el� �s let�r�lte a k�nnycseppet.

-B�zz bennem k�rlek, v�get vet�nk ennek, de ehhez te is kellesz! N�lk�led nem fog menni, ha hagyod, hogy Kaito ilyen m�ly sebet ejtsen � nyer, k�rlek, tudom, hogy a sz�leid fontosak neked mindenn�l, de most ezt tedd f�lre, ne figyelj r�! Ha nem tudod elhat�rolni magad ett�l nek�nk �s a vil�gnak v�ge! Seg�tesz nekem legy�zni ezt a sz�rnyeteget?

-Azt hiszem… igen – n�zett Aian m�lyk�k szemeibe Sheichi �s egy halv�ny mosollyal jelezte a fi�nak, hogy mostm�r jobban van.

Aznap este Aian ott aludt a fi�n�l. Nem akarta �t egyed�l hagyni, tudta, hogy ha Kaito �jra pr�b�lkozna, abba Sheichi lehet bele�r�lne. Meg�gyazott mag�nak a kanap�n, majd m�g utolj�ra ben�zett Sheichihez, lekapcsolta a villanyt �s � is eld�lt a kanap�n. Azon j�rt az agya, hogy vajon mi terve van ezzel Kaitonak. Ha t�nyleg �rzelmileg akarja t�nkretenni a fi�t, akkor v�g�lis nem lenne ut�na neh�z dolga. Sheichi bele�r�lne abba, hogy a sz�leit l�tja �s azok nem sz�lnak semmit, csak n�zik n�m�n. Az �r�let pedig nehezen m�laszthat� el ameddig Kaito fel tudja ezt haszn�lni ellene, �s ezzel, siker�lne is meg�lnie, majd az erej�tt�l megfosztania a fi�t. Aian m�g elm�lkedett p�r percig, majd � is elnyomta az �lom.

Hajnal kett� fele j�rhatott az id�. Aian m�lyen aludt, Sheichi azonban, mint valami alvaj�r� kikelt �gy�b�l �s elindult kifele. Az erk�lyajt� fel� vette az ir�nyt. Kinyitotta azt �s kis�t�lt rajta a korl�tig. Szemei �resek voltak �s �rzelem mentesek, t�nyleg aludt m�g. Ahogy haladt a korl�t fel� v�letlen beler�gott az egyik sz�kbe, de ez sem �bresztette fel. Egy hangot k�vetett �s egy szellemk�pet. Az anyj��t ism�t, mely cs�b�t�an h�vogatta egyre csak egyre: „Gyere fiam, v�gre egy�tt lehet�nk! Gyere csak gyere! Ne f�lj! Gyere ide hozz�m”

Aian ek�zben felriadt a zajra, kiugrott az �gyb�l, k�rben�zett �s l�tta, ahogy Sheichi �pp �tm�szni k�sz�l a korl�ton, kirohant, mostm�r � is l�tta mi vonzza Sheichit a biztos hal�l fel�. Egy d�mon volt az. Aian m�g id�ben kapta el Sheichi derek�t.

-Ne n�zz oda, ez nem a val�s�g! Hallod? �bredj fel k�rlek! – �v�lt�tte, majd minden erej�t �sszezedve visszar�ntotta a fi�t. Sheichi az ajt� melletti faln�l �rt f�ldet, majd �ra megindult a hang ir�ny�ba, de Aian �tj�t �llta.

-�bredj fel te marha! Ez csak �lom �rted? –�v�lt�tte, de a fi� csak haladt tov�bb – Ne k�nyszer�ts, hogy b�ntsalak, k�rlek… Na j�, ha ez kell h�t legyen! –azzal arconcsapta Sheichit. A fi� szemei ekkor tisztulni kezdtek, �jra megjelent benne a csillog�s, az �let jele, most �jra �nmaga volt megint.

-Mi t�rt�nt? Hogy ker�l�k ide?

-Ez mot nem l�nyeg, majd elmondom, viszont van egy kis gondunk-mutatott a d�monra Aian.

-H�t akkor int�zz�k el ezt a kis gondot! – ki�ltotta Sheichi, majd megindult a d�mon fele, kez�ben l�ngcs�va jelent meg �s azonnal t�madni kezdett. Aian is k�vette, �r�lt, hogy olyannak l�tta bar�tj�t, mint r�gen.

Hajnali �t lehetett, Aian �s Sheichi a teraszon �ltek �s besz�lgettek. Csod�latosan tiszta volt az �gbolt azon az est�n. Az els� csat�t megnyert�k Kaito ellen, de a neheze m�g h�tra van…